Az utolsó pillanatban nyújtotta be az Európai Bírósághoz a magyar és a lengyel kormány azt a keresetet, amelyben megtámadják a jogállamisági mechanizmus néven ismert, hivatalos nevén “az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló jogszabályt.
Rekordméretű, 1800 milliárd eurós uniós költségvetési csomagot blokkol a magyar és a lengyel kormány. A közös büdzsének ez a két ország az egyik legnagyobb haszonélvezője.
Egy gyáli civil szervezet aktivistája perelte be az uniós csalás elleni hivatalt, mert nem adta ki a Tiborcz Istvánhoz kötődő cég ellen folytatott nyomozás jelentését.
Új fejezet kezdődik az EU történelmében azon politikusok szerint, akik támogatják az új jogállamisági mechanizmusról szóló alkut. A tagállamok eredeti elképzeléséhez képest jelentős mértékben kibővül azon esetek köre, amikor alkalmazni lehet a pénzügyi szankciókat. És a magyar kormány kezében nincs jogi lehetőség, hogy egy ilyen folyamatot leállítson.
Közös véleménycikket tett közzé a Politico brüsszeli uniós portálon az Európai Parlament négy meghatározó politikai csoportosulása, amelyek együtt a parlament jelentős többségét adják. Manfred Weber, az Európai Néppárt, Dacian Ciolos, az Európa Megújul, Iratxe Garcia Perez, a Szociáldemokraták és Ska Keller, valamint Philippe Lamberts a Zöldek részéről “Az európai értékek nem eladók” címmel pubikálták álláspontjukat.
Jogállamiságról és uniós pénzekről volt szó hétfőn az Európai Parlamentben, így aztán gyakran lehetett hallani Magyarországról és Orbán Viktorról. Az EP egy új mechanizmust javasol az alapértékek tiszteletben tartására. Határozottan támogatják a képviselők a EU-s források és a jogállamiság összekapcsolását.
Csaknem megduplázza saját költségvetését a 2021–2027-os időszakra az Európai Unió, ám a Magyarországnak szánt keretek csak szerény mértékben nőttek – és kizárólag az új helyreállítási alap révén.
Komoly informatikai fejlesztést valósulhat az egészségügyi ellátórendszerben egy, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján.
Rengeteg pénz van a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére, még akkor is, ha a kormány semmit sem csinál. Kérdés, mire és hogyan költik el.
Orbán Viktor igen különöseket gondol az uniós források értelméről.
A főpolgármester álságosnak és károsnak nevezte azt a kormányzati tervet, amely lényegében elvágná Budapestet az uniós fejlesztési forrásoktól.
De mit adott nekünk az EU? - rengeteg vicc alapja ez a Monty Python-parafrázis, de vajon tényleg nem tudják az emberek, hogy mit kaptak a közösségtől, amelynek 15 éve tagjai? Elmentünk arra a településre, ahol egy főre a második legnagyobb összegű támogatás jutott Magyarországon. Ismerjék meg Katymárt.
Mi labdára megyünk, míg mások lábra – mondja a HVG-nek az Európai Bizottság megfontolt kommunikációjáról és a populisták szidalmairól Jean-Claude Juncker. A kedd délutántól elérhető hetilapban interjút olvashatnak a magyar uniós tagság 15. évfordulója alkalmából a EB elnökével.
A helyi Fidesz nem tudja lenyelni a békát, hogy azok a milliárdos beruházások, amelyekre még korábban pályáztak, mostanra készülnek el. Így mindent duplán adnak át a városban, amióta Márki-Zay Péter a polgármester Hódmezővásárhelyen.
Ennek az összegnek majdnem a négyszerese fog elmenni az erre kiadott uniós forrásból a tűzoltóautók vásárlását is magába foglaló katasztrófakockázat-csökkentésre.
Többek közt az építőipari kapacitáshiány miatt akadozik a romatelepek felszámolása, pedig bőven van uniós forrás a feladatra. A rendelkezésre álló keretnek kevesebb, mint a felét költötték el eddig.
Szeged „Dögtiszájának” kármentesítésébe vágott bele Mészáros János cége, amely májusban került a felcsúti dollármilliárdos rokonához. Az évtizedeken át Szeged pöcegödrének használt holtágból 160 ezer köbméter szennyvíziszapot kellene kikotorni és kezelni, és a helyiek attól félnek, hogy éppen az ő házuk közelében találnak majd ehhez helyet.
Ezzel megelőztük a 2004-ben velünk együtt csatlakozott országok nagy részét.
Az R - KORD Építőipari Kft. szerződésállományának értéke 20,3 milliárd forinttal bővült július óta. A vasúti beruházásokra hatalmas összeget fordít Magyarország, részben uniós forrásból.
A közgazdászprofesszor a Népszavának adott interjúban egy olyan kort vizionált, amikor vége a gazdasági kegyelmi állapotnak, és egymás torkának fognak ugrani az uniós és magyar adófizetői pénzen kitartott oligarchák. Mellár Tamás szerint a magyar gazdaság nagyon sérülékeny és ha ma lenne egy újabb válság, újra rosszul reagálnánk.
